Névnap

Ma 2017. november 23., csütörtök, Kelemen és Klementina napja van. Holnap Emma napja lesz.

Képek

191337

Tartalom nem elérhető

Tartalom nem elérhető.

Galéria

terkep

1. Községháza  11. Orvosi rendelők 21. Szokolya-Mányoki vasútmegálló
2. Mányoki-Viski kiállító terem 12. Gyógyszertár 22. Takarékszövetkezet
3. Általános iskola 13. Posta 23. Mányoki Ádám szülőháza
4. Óvoda 14. Lévai utcai buszmegálló 24. Mányoki Ádám szobra és Millenniumi emlékpark
5. Művelődési ház 15. Szent György-szobor 25. Malom (pékség)
6. Baptista imaház 16. Sportpálya
7. Református templom 17. Gyepsípálya 
8. Katolikus templom 18. Hunyadi utcai buszmegálló
9. Református és baptista temető 19. Fő utcai buszmegálló  
10. Katolikus temető 20. Szokolya-felső vasútmegálló

Mányoki Ádám

(1673, Szokolya - 1757, Drezda)

manyokiadamKorának legjelentősebb magyar festője. A szokolyai református pap fia; előbb Hamburgban, majd Hannoverben tanult festeni A. Scheitz híres német festőtől. A francia arcképfestők közül különösen Larguilliere stílusa volt hatással fejlődésére. Porosz udvari szolgálatban ismerkedett meg II. Rákóczi Ferenc feleségével, majd magával a fejedelemmel is, aki csakhamar udvari festőjévé nevezte ki. 1709-ben diplomáciai megbízatással Hollandiába küldte, később Rákóczi ajánlására 1712-ben Erős Ágost szász választófejedelem és lengyel király fogadta szolgálatába. Így 1713-ban Varsóban, 1714-ben Drezdában, aztán Berlinben főként az udvar tagjait és híres szépségeit festette.

1724-ben végleges letelepedési szándékkal visszatért Magyarországra, de, bár néhány főnemesi család több arcképrendeléssel látta el, biztos megélhetést ez nem jelentett. 1732-től Berlinben és Lipcsében működött, majd haláláig Drezdában élt visszavonultan.

A barokk arcképfestészet kiemelkedő tehetségű mestere volt. Korai művei közül kiemelkedik a Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő Önarcképe, II. Rákóczi Ferenc magyarországi (1708) és danzigi (1712) arcképe, az ismeretlen helyen lappangó Bercsényiné-portré (1712), valamint Flemming gróf (1713) és egy Ismeretlen magyar főúr Varsóban őrzött arcképe. Kiemelkedő alkotásai még az anhalti hercegi családot, valamint a királyi kegyencnőket ábrázoló képei (Montmorency hercegnő, 1714; Cosel grófnő, 1715; Dönhoff grófnő, 1713; 1716). A Habsburg udvarban, VI. Károly császárt, a gyermek Mária Teréziát s Mária Annát festette meg (1723). Hazai tartózkodásának emlékei a Ráday, Podmaniczky stb. család tagjait ábrázoló, a magyar családi képsorozatokhoz alkalmazkodó, provinciálisabb kivitelű arcképei. Késői korszakának kiemelkedő alkotásai Rechberg jogtanár, Blendinger ötvös (1731) és Knebelsdorff G. W. (1732) portréja, a Sulkowski-gyermekeket (1734) s egy Jelmezes kisfiút és Kisleányt ábrázoló képek stb. E korszak egyik legérettebb, legegyénibb alkotása Thiele A. festő arcképe (1737).

Festményei közül néhány:

manyoki1 manyoki2 manyoki3 manyoki4 manyoki5 manyoki6 manyoki7 manyoki8